HÍREINK
„Fehér köpeny szindrómája” van? Fél az orvostól? Fóbiája van a „rendelőszagtól”?
Mindhárom kérdésre „IGEN” a válasza? Forduljon hozzánk bizalommal! Nálunk sem fehér köpeny, sem rendelőszag nincsen! Nálunk emberség, empátia és jókedv, ami jellemzi a mindennapokat….
Munkaalkalmassági vizsgálatra lenne szüksége?
Ön feltörekvő kisvállalkozást vezet? Régóta működő vállalkozásában dolgozó alkalmazottainak keres üzemorvost? Egyéni vállalkozóként foglalkozás-egészségügyi szakvéleményre lenne szüksége? Keresse foglalkozás-egészségügyi szakorvos kollégáinkat! Munkaalkalmassági vizsgálatra lenne…
Megfoghatatlan tüneteket tapasztal? Nem tudja mi állhat panaszai hátterében? Keresse belgyógyász szakorvos kollégánkat!
Precíz szakorvos kollégánk megfelelő laboratóriumi háttérrel segítséget nyújthat Önnek meghatározhatatlan panaszai feltárásában. Gyakran tapasztalhatja Ön is, hogy olyan tüneteket észlel, melyeket nem tud egy…
Receptfelírásra lenne szüksége? Ne habozzon, keressen minket bizalommal!
Úgy érzi a gyógyszer, amit szed nem megfelelő Önnek? Esetleg emésztőszervi vagy egyéb más tüneteket észlel a terápia kezdete óta? Ne várjon tovább, keressen…
Foglalkozás-egészségügy
A foglalkozás-egészségügy, üzemegészségügy egyik feladata közösen a munkavédelemmel, többek között a korai felismerése a stressz helyzetnek.
A stressz, a szorongás és a depresszió a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi probléma, amely az európai munkavállalókat érinti. A mentális egészségi szempontok felvetéséhez és a munkahelyi kihívások megemlítéséhez még mindig az társul, hogy az érintettek félnek a megbélyegzéstől. Mindazonáltal közel 45% azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik arról számolnak be, hogy olyan kockázati tényezőkkel szembesülnek, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják mentális egészségüket. Ha azonban a pszichoszociális kockázatokat nem egyéni hibának, hanem szervezeti kérdésnek tekintjük, akkor ugyanolyan strukturált és szervezett módon kezelhetők, mint a többi munkavédelmi kockázat.
A pszichoszociális kockázatok a munka rossz tervezéséből, szervezéséből és irányításából, valamint a munka rossz társadalmi környezetéből erednek, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekkel járhatnak. Néhány példa a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre:
- túlzott munkateher
- egymásnak ellentmondó elvárások és az egyértelmű szerepkörök hiánya
- a munkavállalók nem vesznek részt az őket érintő döntésekben
- a munkavállalóknak nincs ráhatása a munka elvégzésének módjára
- rosszul irányított szervezeti változás
- a munkahely bizonytalansága
- nem hatékony kommunikáció
- nincs támogatás a vezetőség vagy a kollégák részéről
- pszichológiai és szexuális zaklatás
- nehezen kezelhető ügyfelek, betegek, diákok stb.
A munkahelyi követelmények vizsgálatakor fontos, hogy ne keverjük össze az olyan pszichoszociális kockázati tényezőket, mint például a túlzott munkaterhelés, azokkal a körülményekkel, amikor a munkafeladatok ugyan ösztönzőek és néha kihívást jelentenek, de olyan támogató munkakörnyezet van, amelyben a munkavállalók kellő önállósággal rendelkeznek, és jól képzettek és motiváltak ahhoz, hogy legjobb képességeik szerint teljesítsenek. A jó pszichoszociális környezet elősegíti a jó teljesítményt és a személyes fejlődést, valamint a munkavállalók mentális és fizikai jóllétét.
DAVE MEDICAL
KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ
TÁRSASÁG
A munkavállalók akkor élik meg a stresszt, amikor a munkájukkal járó általános követelmények túlzottak, és meghaladják azt, amivel meg tudnak birkózni. Az olyan kapcsolódó mentális egészségügyi problémákon túl, mint a kiégés, a szorongás, a depresszió és akár az öngyilkossági szándék, a tartós stressztől szenvedő munkavállalóknál súlyos fizikai egészségügyi problémák, például szív- és érrendszeri betegségek vagy váz- és izomrendszeri zavarok is kialakulhatnak.
A szervezetre nézve a negatív hatások közé tartozik a rossz általános vállalati teljesítmény, a megnövekedett távollét és kimerültség (a munkavállalók betegen jelennek meg a munkahelyükön, és nem képesek hatékonyan dolgozni), a magasabb fluktuáció, valamint a megnövekedett baleseti és sérülési arány. A mentális egészséggel összefüggő távollétek általában hosszabbak, mint az egyéb okokból eredő távollétek, és a munkával kapcsolatos kockázati tényezők fontos szerepet játszanak a korengedményes nyugdíjba vonulás arányának növekedésében. A vállalkozásokra és a társadalomra háruló költségek a becslések szerint jelentősek, és nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak.
Dr. Antal József
FOGLALKOZÁS-EGYÉSZSÉGÜGYI SZAKORVOS ÉS HÁZIORVOSDAVE MEDICAL
KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ
TÁRSASÁG
Milyen panaszokkal érdemes belgyógyászt felkeresni?
A belgyógyász szakorvos a tünetek alapján, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokat rendelhet el a diagnózis felállításához. Belgyógyászati szakrendelést szűrő jellegű állapotfelmérés céljából panaszmentesen is érdemes egy-két évente felkeresni!
- hasi fájdalom, hasfájás, alhasi fájdalom
- alhasi görcsök
- gyomorfájás, gyomorégés
- puffadás, állandó teltségérzet
- reflux (amikor a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe)
- mellkasi fájdalom, mellkasi nyomás
- bélgyulladás, bélfájdalom, bélgörcs
- nehézlégzés
- felső- és alsó légúti panaszok
- fejfájás, szédülés
- hányásos, székrekedéses, hasmenéses panaszok
- lázas állapotok
- étvágytalanság
Mi történik a belgyógyászati vizsgálat során?
A belgyógyász szakorvos a tünetek alapján, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokat rendelhet el a diagnózis felállításához. Belgyógyászati szakrendelést szűrő jellegű állapotfelmérés céljából panaszmentesen is érdemes egy-két évente felkeresni!
A belgyógyászati vizsgálat tartalmazza a részletes kórelőzmény felvételét, teljes körű fizikális vizsgálatot, a kivizsgálás további menetének szükség szerinti megtervezését és megszervezését.
A belgyógyászati konzultáció első lépéseként a szakorvos kikérdezi a pácienst a kórelőzményről: milyen betegségei voltak, milyen betegségek fordultak elő a családban, járt-e már orvosnál a fennálló problémával, kapott-e korábban bármilyen kezelést, gyógyszert. Ezután a panaszokról, azok jellegéről, erősségéről és helyéről kérdezi ki a pácienst. Ezt követi a fizikális vizsgálat, melynek során a belgyógyász szakorvos tapintással ellenőrzi a belső szervek állapotát, érzékenységét, meghallgatja a szívet és a tüdőt és áttapintja a pajzsmirigyet, megméri a páciens vérnyomását.A szakorvos a betegség vagy a vélt betegség jellegétől függően további vizsgálatokat is elrendelhet: labor vizsgálatot, ultrahang vizsgálatot, képalkotó vizsgálatokat, EKG-t, illetve egyéb kapcsolódó szakorvosi vizsgálatokat.
